A Fifa hosszú évek óta tartó könyörgés után végre tiszteletbeli magyar állampolgár lett. Hiszenanyanyalvünkön beszél, ír, olvas. És itt most főleg a beszéd a lényeges szempont. A kommentátor, mely végre magyarul szólal meg.

 Illetve szólalnak, hiszen kettő is van belőlük. Az EA visszavágott a Konaminak. Az EA Sports sorozatát már „gyermekkorától” kezdve figyelemmel követem. Emlékszem, mikor ’94-ben az általános iskolámba megérkezett a Fifa International Soccer,felbolydult az egész intézmény. Ahhoz még csak az Enter meg a Space billentyűk, no meg a „nyilak” szükségeltettek, és gyakranfenn maradt a pályán a gólörömnél képernyőre dobott hirdetés, de azért nagyon lehetett szeretni.

Most, 2007-ben azt hiszem, fordulóponthoz érkezett a Fifa történelme. Hozzászokhattunk, hogy az elmúlt években már magyarulkommunikáltak velünk a felugró menük, de most már szeretett anyanyelvünkön szólalnak meg maguk a kommentátorok is. Hajdú B. István és Faragó Richárd a mai, meglehetősenhíg mezőnyből magasan kiemelkedik, nem véletlen tehát, hogy a fejlesztők őket kérték fel a magyar változat elkészítésére. És mennyire igazuk volt! Micsoda? Éééééééén? Én nem! Ennek köszönhetően ugyanis teljesen más érzés játszani az idei Fifával, mint bármelyik más elődjével.

A kommentátor színvonala ugyan nem az igazi, lévén a felvételek során kerülni kellett a csapatnevek használatát, hogy minél több helyzetben lehessen használni az adott mondatokat, de az angol sem volt jobb, csak nem tűnt fel annyira.

A lehetőségekhez mérten azért profi módon hegesztették össze az audio anyagot, csak néha érzékelhető lemaradás, vagy egy-egy tévedés. Óriási poén, hogy a meccsek felvezetése közben a két fiatalember gyakran csipkelődik egymással, mostanáig sosem hallgattam meg ezeket a beköszönő szövegeket, de így már jóval érdekesebb. Már ezért megéri beszerezni az anyagot, és már ezért fog véleményem szerint minden, a közeljövőben megjelenő focis játékot verni, gondolva itt elsősorban a Pro Evolutionre. Tényleg hatalmasat dob a hangulaton.

Így látja a mérkőzést a stadion tetején üldögélő őrült mesterlövész A játék egyébiránt nem túl sokat változott a tavalyi verzióhoz képest, a legszembetűnőbb talán az, hogy sokkal világosabb, kopottabb lett a fű, és ezt egyértelműen a negatívumok közé kell sorolnunk. Az alapértelmezett, oldalsó kameraállás kissé feljebb került, így sokszor nehéz átlátni a pálya mélységét, ami igen zavaró tud lenni. A grafikával kapcsolatban nincsen különösebb probléma, a stadionok pofásan néznek ki, egyedüli furcsaság az átvezető animációk alatt a képernyő szélein megjelenő homályos foltok.

Miután megtisztítottam a monitort, rádöbbentem, hogy nem nálam van a hiba, valamilyen furcsa okból ilyen és kész. Később egyébként más konfigon is hasonló jelenségeket véltem felfedezni. Csak arra tudok gondolni, hogy az EA egy kicsit művészibb irányba mozdult el, vagy csak egyszerűen méretes bugot hagytak a játékban.

A magyar válogatott fodrásza kissé bekattant A negatívumok ezzel ki is fújtak, hozzuk szóba inkább a Fifa 07 egyik legnagyobb erényét, a játékmenetet. Az előző részekben a játékosok automatikusan arra törekedtek, hogy megszerezzék a labdát, gyakran happolták el kedvezőbb helyzetben lévő társuktól a játékszert, és nem igazán volt lehetőség a jól megkomponált támadások végrehajtásához.

Az, hogy szinte ragadt hozzájuk a labda, nem feltétlenül volt baj, csupán kevés köze volt a valósághoz. Ez most megszűnt, a játékosok és a labda immár nem annyira szerelmesek egymásba, mint a mágnes ellentétes pólusai. Hányszor szerettem volna odaszólni az ezerrel az alapvonal felé guruló labdáért loholó játékosomnak, hogy hagyd a fenébe, minek futni, az meg csak sprintelt, én meg tehetetlen voltam.

Ennek vége, a focisták mozgása teljesen független lett a labdától, ez által természetesen drasztikusan megnőttek a taktikai variációk száma. Ráadásként pedig igazi mérkőzésre utaló mozdulatok tömkelegével találkozhatunk, előfordulhat például, hogy egyik fickónk elnézi a labdát, és mellérúg, vagy hogy két fejelő játékos olyannyira egymás mezével van elfoglalva (lásd Zidane és Materazzi életre szóló barátságát), hogy a bogyó mögöttük hullik le a pályára.

Érdekes, de tulajdonképpen már várt újdonság az interaktív ligák megjelenése. Jó, eddig is volt már online játék, de semmi szervezettséget nem lehetett felfedezni benne. Ezúttal azonban zseniális megoldást választottak a fejlesztők. A valódi bajnokságok menetrendjére épülő online mókát hoztak létre, ahol minden héten játékosok tömege mérkőzhet meg egymással, a tervek szerint mindezt elképesztő részletességgel, például a való életben sérült spílerek a játékban sem léphetnek pályára. Itt még mi állunk jobban Az MI-t tekintve határozott fejlődés tapasztalható, ehhez kapcsolódóan új dolog a team chemistry, mely azt mutatja meg, hogy a csapat mennyire van együtt, mennyire érzik egymás gondolatát a játékosok. Ez komolyabb csapatoknál magasabb, és abban nyilvánul meg, hogy a társak intelligenciája jóval fejlettebb.

Elfutnak a labdával feléjük rohanó cimborájuk elől, gyakrabban indulnak be üres területre, sokkal hatékonyabb támadójátékot produkálhatunk, ha ezt az értéket magasan tartjuk. A gép ellen játszani még mindig nem az igazi, továbbra is azt csinálja, hogy ha nem tud kinek passzolni, csak forgolódik, és ezt akár a végtelenségig képes folytatni. Emberi játékos ellen, ha kihívjuk pajtásunkat egy mérkőzésre, már egész más a helyzet.

Bizton állíthatom, a sorozat legjobb hangulatú meccseit a 07-el lehet játszani. A közönség igen szépen viselkedik, és ez nem abban nyilvánul meg, hogy nem dobnak tompa tárgyakat a másik ember felé csak ezért, mert az más színű mackót visel, mint ő. Nem, remekül követik az eseményeket, ha például a hazai csapat hátrányban van, és közeledik a meccs vége, őrült bíztatásba kezdenek, lehengerlő győzelem esetén olléznak, tombolnak, ha az ellenfél sokáig támad megkukulnak, és rosszallóan szemlélik az eseményeket.

A soundtrack idén is szenzációs, bár ezt már megszokhattuk az EA játékok kapcsán. A listában olyan előadók szerepelnek, mint a Keane, a Muse, vagy Paul Oakenfold. Az embernek néha nincs kedve elhagyni a menüt, annyira remek kis dalok ezek.

A menedzser mód idén is jelen van, ennek az a lényege, hogy több szezont is lehúzunk a világ labdarúgásában, akár évenként csapatot váltva. Itt gyakorlatilag semmi sem változott, hacsak az nem, hogy négy női arc közül is választhatunk, bár az egyikben nem vagyok biztos. Távol álljon tőlem hím soviniszta disznóságok monitorra vetése, de egy férfi csapat élén női edző, na azt megnézném.

A Fifa 2007 nem tökéletes, ám ez fel sem tűnik. A hangulat mindent visz, a meccsek életszerűek, az interaktív ligákba pedig óriási potenciál van. Bár ezen-azon lehetne még csiszolni, még így is visszaszerezte őt megillető helyét a foci játékok képzeletbeli trónján. Isaac 2006.10.02. 01:16:12